Bemutatkozás
Introduction


Magunkról...

A nevem Árkosi József. 1962-ben születtem Budapesten.
Kisgyermek korom óta a rovaroktól a kétéltűeken, hüllőkön és a madarakon át a főemlősökig
mindenféle állattal foglalkoztam, részben hivatásszerűen.

Még a hetvenes évek elején tettem az első lépéseket a kutyák felé, a környékbeli idős emberek kutyáit sétáltattam, aztán később tanítottam erre-arra. Az első saját kutya Lux volt, 1980-ban. Német juhász szuka volt, egy évesen, jó adottságokkal került hozzám, így egymást tanítgatva haladtunk előre.


Lux - első saját kutyám

Óbudán a Hajógyári szigeti kutyaiskolába jártunk, aztán ezzel a csapattal mindenfelé tartottunk bemutatókat.
Néhány év után aztán jött a többi kutya, 1982.-ben az első alom, utána pedig már nem volt megállás. A képekből is láthatóan hivatásommá vált a kutyákkal való foglakozás.


Szultán több évig volt munkatársam

Ő Max.
Ő volt az, aki által gyakorlatban is elkezdtem foglalkozni
az agilityvel. Ez meghatározó fordulópont volt a kutyákkal (is) való viszonyomban, hiszen itt először mutatkozott meg, hogy a rávezetés, a megerősítés a szeretet sokkal hatékonyabb módszerek, mint a fájdalominger által kiváltott cselekvések.

Szinte az agility hazai kezdetei óta sportoltunk, legnagyobb sikerünk az 1994-ben Hollandiában, Arnheimben rendezett Európabajnokságon való szereplés volt, ahol a magyar csapat legjobb egyéni eredményét hoztuk.

Az agilityvel való megismerkedés érlelte meg a döntést, hogy a kutyák közül is kifejezetten a pásztorkutyák csoportját válasszam, ezen belül pedig a magyar pásztorkutyákat.

 

Nevem Kiss Barbara.
Gyermekkorom óta rajongok a kutyákért.
Első kutyám 1991-ben került hozzám, ő volt az, akivel elkezdtem
a kutyákkal való rendszeres foglalkozást. Érdeklődésem főleg a magyar fajták, közülük is elsősorban a komondor felé fordult.
1998-ban sikerült megvenni az első komondoromat Abádot, de akkorra már évek óta a Hungária Komondor Klub aktív tagja voltam.
Abád sajnos fiatalon elpusztult, de mivel nem tudtam komondor nélkül élni, nemsokára féltestvére, Bugac került hozzám, aki az első komondor volt az országban, amelyik munkaversenyen és bemutatókon szerepelt.
A bemutatócsoportban, és a Hungária Komondor Klub elnökségében is igyekszem mindent megtenni ennek a csodálatos fajtának a népszerűsítéséért.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



A népi hagyományok tiszteletének és a kutyák szeretetének ötvözetéből egyenesen következett az őshonos magyar fajták iránti egyre mélyebb érdeklődésünk, ami mostanra több szempontból is meghatározó része életünknek.

Az utóbbi néhány évben egy különleges fajta, az Ausztrál Kelpie honosításába kezdtünk.

A tenyészet kutyáitól sok-sok munkában, sportban és kiállításon
is eredményes utód származik, akik itthon és a világ minden táján öregbítik fajtájuk jó hírét.